Olvadáspont mérő berendezések | METTLER TOLEDO

Olvadáspont mérő

Olvadáspont, forráspont, felhősödési pont és csúszáspont automatikus meghatározása

Az olvadáspont mérő a szilárd kristályos anyagok olvadáspontjának meghatározására szolgáló analitikai készülék. Az olvadásponton megváltoznak a mintán áthaladó fény tulajdonságai: ezt a METTLER TOLEDO Excellence olvadáspont mérők automatikusan észlelik. A sokoldalú MP80 Excellence olvadáspont mérő az olvadáspont mellett alkalmas további fizikai tulajdonságok, így például a forráspont, a felhősödési pont és a csúszáspont automatikus meghatározására is.

Hívjon minket ajánlatért
View Results ()
Filter ()

Adjon hozzá 1 vagy 2 további terméket az összehasonlításhoz

Advantages of the Melting Point Apparatus

+36 1 288 4059
Szerviz hívása
Rendelkezésre állás
Támogatás és javítás
Teljesítmény
Karbantartás és optimalizálás
Megfelelőség
Kalibrálás és minőségbiztosítás
Szakértelem
Oktatás és konzultáció

FAQs

Mi az a digitális olvadáspont mérő?

A digitális olvadáspont mérő berendezés kemence és videókamera segítségével végzi a meghatározást. A berendezés az olvadáspont észlelését úgy végzi, hogy a kemence hőmérsékletének függvényében észlelhető fényáteresztés-változást méri. Ez az olvadáspont mérés digitálisan zajlik, ami jelentősen csökkenti a kezelői közreműködés mértékét. Egyszerre legfeljebb 6 minta mérhető, rövid felfűtési és lehűtési idővel, és akár 0,2 °C pontossággal. Kompakt méretének köszönhetően a METTLER TOLEDO olvadáspont mérő minden laborasztalon elfér.

További információ az olvadáspont mérésről

Hogyan működik a digitális olvadáspont mérő?

A METTLER TOLEDO olvadáspont mérő műszerét az alábbi sematikus ábra mutatja be.

A rendszer egy kemence és egy videókamera kombinációja.
A minta hevítésével kerül sor az olvadáspont meghatározására. A kemence az analízis során a hőmérséklet szabályozásáért felel. A hőmérséklet-szabályozást és a hőmérséklet rögzítését digitális platinaszenzor végzi.
A minta az üvegkapillárisban foglal helyet, ami bekerül a kemencébe. Amikor a hevítés során megtörténik az olvadás, megváltozik a minta fényáteresztő képessége: amíg az anyag szilárd és átlátszatlan, kevesebb fény jut át rajta. Ha az anyag folyékonnyá és átlátszóbbá válik, több fényt enged át. Ez a változás a fényáteresztő képességben videókamerával egyszerűen meghatározható, így megbízható módszer az anyag olvadáspontjának teljesen automatikus észleléséhez.
Az összes eredmény, a mérési adatok és a videófájlok az olvadáspont készülékben tárolódnak, a laborjelentés előállítása pedig teljesen automatikus is lehet.

Milyen minták mérhetők digitális olvadáspont mérővel?

Az olvadáspont meghatározása porrá őrölt kristályos mintákkal történik. A vizsgált anyagnak teljesen száraznak, homogénnek és porított állapotúnak kell lennie. A nedves mintákat először meg kell szárítani. A durva szemcséjű kristályos és a nem homogén mintát mozsárban kell finomra törni.

Mit tartalmaz az olvadáspont mérését segítő kiegészítők készlete?

A mintaelőkészítés során a mozsárban történő porítást követően a száraz porállagú anyagot kapillárisokba töltik, amelyeket aztán behelyeznek a kemencébe. A METTLER TOLEDO olvadáspont mérését segítő kiegészítőinek készlete mindent tartalmaz, amire a minta pontos és megismételhető előkészítéséhez szükség lehet.

Az olvadáspont mérését segítő kiegészítők készlete az MP90 alaptartozéka, az MP55, MP70 és MP80 műszerhez pedig nyomatékosan ajánlott választható kiegészítő.

Az olvadáspont mérését segítő kiegészítők készlete normál és USP-referenciaanyagokkal is kapható. Az olvadáspont mérését segítő kiegészítőkészlet doboza két készlet, készletenként 150 darab, olvadáspont mérésére szolgáló kapillárist, három METTLER TOLEDO olvadáspont referenciaanyagot vagy USP olvadáspont etalont, achát kézi mozsártörőt és mozsarat, csipeszeket, spatulát és 5 kapilláristöltő eszközt tartalmaz.

Hogyan kalibrálható és állítható be a digitális olvadáspont mérő?

Ha biztosak akarunk lenni abban, hogy az olvadáspont analizátor berendezés a megfelelő eredményeket szolgáltatja, ellenőriznünk kell a mérési pontosságát. Mivel a minta hőmérséklete hitelesített hőmérővel közvetlenül nem mérhető, a hőmérsékleti pontosság referenciaanyagokkal ellenőrizhető, amelyek ideális esetben hitelesített hőmérsékleti értékekkel rendelkeznek. A névleges értékek így a tűrésekkel együtt összevethetők a ténylegesen mért értékekkel.

Ha a kalibrálás sikertelen, ami azt jelenti, hogy a mért hőmérsékleti értékek kívül esnek az adott referenciaanyagok hitelesített névleges értékeinek tartományán, akkor a műszert be kell állítani.

A műszert legalább két olyan referenciaanyaggal kell beállítani, amelyek lefedik a szükséges teljes olvadáspont tartományt. A kalibrálást legalább egy olyan referenciaanyaggal kell végezni, amelynek az olvadáspontja beleesik a kívánt hőmérséklet-tartományba. Az új beállítást ezután ellenőrizni kell egy, a beállításhoz használttól eltérő referenciaanyaggal.

A METTLER TOLEDO olvadáspont berendezések kalibrálásához és beállításához nyomatékosan javasoljuk a METTLER TOLEDO olvadáspont standardok használatát. Minden egyes olvadáspont referenciaanyag tanúsítvánnyal rendelkezik, a címkéjükön pedig a névleges gyógyszerkönyvi és termodinamikai olvadáspont is fel van tüntetve. Az anyagok biztonságosan azonosíthatók a két vonalkóddal, amelyek a töltési kódot és a tételszámot tartalmazzák.

A METTLER TOLEDO ezenkívül olvadáspont mérési teljesítmény-ellenőrző csomagot is kínál MP VPac™ néven, amely előre feltöltött és lezárt kapillárisokat tartalmaz a műszer ellenőrzéséhez.

Mennyi anyagot kell betöltenem a kapillárisba? Hogyan ellenőrizhetem a feltöltési magasságot?

A megfelelő eredmények kulcsa a minta körültekintő és pontos előkészítése. Készítse elő úgy a mintákat, hogy az anyag mennyisége minden kapillárisban azonos legyen. A mennyiségek közti apró különbség is eltérést okozhat az olvadáspont mért hőmérsékleti értékeiben.

A kapilláris feltöltési magasságát az olvadáspontminta-előkészítő eszközön látható vonalakkal ellenőrizheti. A pontos méréshez a betartandó optimális feltöltési magasság 3 mm.

A minta-előkészítő eszköz számos lehetőséget nyújt az anyag feltöltési magasságának ellenőrzéséhez. Az 1. ábrán példát találhat a különféle feltöltési magasságok megállapításához. A legjobb eredmények érdekében fontos, hogy a megolvasztott anyagnak az áteresztett fény észleléséhez ki kell töltenie az üregeket.

1. ábra: Minta-előkészítő eszköz: a feltöltési magasság jelölései
1. ábra: Minta-előkészítő eszköz: a feltöltési magasság jelölései

 

 

Támogatják-e a METTLER TOLEDO Excellence olvadáspont mérő rendszerek az olvadáspont meghatározására vonatkozó előírásoknak (például az Európai Gyógyszerkönyv 2.2.14. pontja, az Amerikai Egyesült Államok Gyógyszerkönyvének <741> fejezete, a Japán Gyógyszerkönyv 2.60. pontja) való megfelelést?

A METTLER TOLEDO olvadáspont mérő berendezései teljes mértékben megfelelnek az olvadáspont meghatározására vonatkozó legtöbb szabványnak, így például a következőknek: 

  • Az Amerikai Egyesült Államok Gyógyszerkönyvének (US Pharmacopeia, USP) <741> fejezete
  •  Japán gyógyszerkönyv, JP 2.60
  • Európai Gyógyszerkönyv, Ph.Eur. 2.2.14 és 2.2.60
  • Kínai Gyógyszerkönyv, ChP 0612
  • Nemzetközi Gyógyszerkönyv, WHO 1.2.1
  • ASTM D1519
  • JIS K0064 és K4101 japán ipari szabvány


Az Excellence olvadáspont rendszerekre vonatkozó részletes, a nemzetközi előírásokkal és szabványokkal kapcsolatos információkért keresse fel a következő oldalt: www.mt.com/MPDP-norms

Segít-e a METTLER TOLEDO olvadáspontmérője megfelelni az Amerikai Egyesült Államok Szövetségi törvénykönyve 21. címének 11. részében (21 CFR Part 11) foglaltaknak?

Az Excellence olvadáspontmérő összekapcsolható a METTLER TOLEDO analitikai készülékekhez és mérlegekhez készült, személyi számítógépen futtatható LabX laboratóriumi szoftverrel. Ez a robusztus szoftver az automatikus adatkezelés képességével és nagyfokú folyamatbiztonsággal ruházza fel az olvadáspont mérő rendszert, továbbá teljes iránymutatással szolgál az SOP-hez.
A LabX lehetővé teszi az analitikai adatok teljes integrálását más laboratóriumi rendszerekbe (például az LIMS-be és az ERP-be), ami segítségül szolgálhat laboratóriumának az előírásoknak való megfelelésben, továbbá az auditra való felkészülésben. A LabX teljes támogatást nyújt a szoftvervalidáláshoz és a rendelkezéseknek való megfeleléshez, beleértve a 21 CFR 11. részét, az EU GMP 11. függelékét és az ISO 17025 szabványt.

Melyek az olvadáspont meghatározásra vonatkozó gyógyszerkönyvi követelmények?

Az olvadáspont meghatározásra vonatkozó gyógyszerkönyvi követelmények nagy vonalakban a következők:

1,3–1,8 mm külső átmérőjű és 0,1–0,2 mm falvastagságú kapillárisok használata. 1 °C/perc állandó hevítési sebesség alkalmazása. Ha másként nincs meghatározva, a hőmérséklet rögzítése a C pontnál történik, amikor már nem maradt szilárd anyag (ez az átlátszósági pont). A gyógyszerkönyvek, például az Amerikai Egyesült Államok Gyógyszerkönyve (USP) az olvadási tartomány meghatározását írja elő, ahol az A (az összeomlási pont) és a C pont használható a hőmérséklet meghatározására. A rögzített hőmérséklet a hevítőállvány hőmérsékletét képviseli, ami lehet olajfürdő vagy fémtömb, amelyben a hőelem elhelyezkedik.

További információ arról, hogy miként lehet megfelelni a helyi és nemzetközi gyógyszerkönyvi előírásoknak az olvadáspont meghatározása szempontjából

Az olvadáspont meghatározás mellett használhatók még más mérésekre is a METTLER TOLEDO olvadáspont mérő berendezései?

Az összes olvadáspont berendezés alkalmas az olvadási tartomány meghatározására is. Az MP55 és az MP80 műszermodell különböző feladatokra használható. Az MP55 az olvadáspont és a csúszáspont meghatározására alkalmas. Az MP80 esetében az olvadáspont meghatározása a forráspont, a felhősödési pont és a csúszáspont meghatározásával egészül ki.

A METTLER TOLEDO MP55 és MP80 olvadáspont rendszere egész pontosan a következő alkalmazásokra használható:

Forráspont mérése:
Az MP80 automatikus forráspontmérő készülékként működik az alábbi mérési elv alapján: a forráspont, vagyis azon hőmérséklet megállapításához, amelyen megtörténik a folyékony–gáznemű fázisátmenet, nagyjából 100 µl mintát kell az üvegcsőbe pipettázni. Egy kisebb forráspontú kapillárist ezután a feltöltött csőbe kell helyezni, hogy ne hevüljön túl a folyadék, ami késleltetheti a forrást és pontatlan eredményekhez vezethet. A mintát ezután be kell helyezni a forráspont mérő műszerbe, és megkezdődhet az eljárás. A hőmérséklet nő, így a folyadékban gázbuborékok keletkeznek, amelyek a felszínre törnek. Ezek a felemelkedő buborékok visszaverik a beépített fényforrás fényét és egyenként észlelhetők. A rendszer a buborékképződés gyakoriságát méri, amely a forráspont meghatározásának alapjául szolgál. A környezeti nyomást beépített kalibrált barométer méri, a rendszer pedig automatikusan a tengerszinti légnyomáshoz képest kiegyenlítve számítja és jelzi ki az eredményt.  

Felhősödési pont mérése:
Az MP80 automatikus felhősödési pont mérő készülékként működik az alábbi mérési elv alapján: az oldat felhősödési pontja az a hőmérsékleti érték, amely felett a minta zavarossá válik. A felhősödési pont meghatározása jellemzően az adott anyag vízben történő 1 tömegszázalékos hígításával történik. A mintából nagyjából 100 µl mennyiséget üvegcsőbe pipettáznak, majd a csövet behelyezik a felhősödési pont mérő tesztkészülékbe. A kísérlet kezdetén a kérdéses anyagból készített oldat még átlátszó, a felhősödési pont elérésekor pedig zavarossá válik. Ezt a zavarosságot az átengedett fény észlelt intenzitása alapján lehet mérni – minél magasabb a felhősödési pont fölötti hőmérséklet, annál zavarosabb az oldat, így annál kevesebb fény jut át rajta. A felhősödési pont megismételhető és megbízható méréséhez kulcsfontosságú az átengedett fény intenzitásának csökkenését automatikusan észlelő videókamera.

Csúszáspont mérése:
Az MP55 és az MP80 automatikus csúszáspont mérő műszerként működik az alábbi mérési elv alapján: a csúszáspont meghatározásához pl. zsírok, olajok és viaszok esetében a mintaoszlopot tartalmazó belső csúszáspontmérő kapilláriscsövet vízbe merítik, majd meghatározott sebességgel melegítik. A hőmérséklet, amelynél a zsíroszlop emelkedni kezd felfelé a belső kapilláriscsőben – együttesen a felhajtóerő és az oszlop megolvadt külső felülete miatt – csúszáspontként rögzíthető. Az anyag csúszáspontja digitális képelemzéssel értékelhető ki. Amikor az anyagoszlop elkezd felfelé mozogni, a képfeldolgozó algoritmus teljesen automatikusan meghatározza a csúszáspontot.