A ReactIR betekintést nyújt az észter szintézisének optimalizálásába
Allsop, G. L., Carey, J. S., Joshi, S., Leong, P. és Mirata, M. A. (2021). Folyamatfejlesztés az R-baklofen pro-gyógyszere felé. Szerves folyamatkutatás és fejlesztés, 25(1), 136–147
A komplex molekulák fejlesztése során a vegyészek keresik a többlépcsős szintézisek egyszerűsítésének módjait. Az enzimek alkalmazása katalizátorként és racém vegyületek felbontásában jól megalapozott. Az in situ analitikai technikák kiegészítik és rendkívül hasznosak a kémiai és biokémiai átalakulások optimalizálásában az egyes szintézislépésekben.
Ebben a munkában a kutatók részt vettek az alkoholfogyasztási rendellenességek kezelésére használt arbaclofen placarbil gyógyszer több kilogrammos szintézisének kifejlesztésében. Az egyik lépés egy kulcsfontosságú szukcinát-észter köztes vegyület szintézisét és az észter ezt követő felbontását egyetlen (S)-enantiomerré jelentette. Ennek az egyetlen enantiomernek a megfelelő mennyiségben történő előállításához két különböző megközelítést vizsgáltak, a preparatív királis kromatográfiát és az enzimatikus felbontást. Ez utóbbi megközelítést előnyösnek ítélték, és azt találták, hogy a polimetakriláton immobilizált C. antartica A lipáz (IMMCALA-T2-150 lipáz) életképes utat biztosított a megoldott észter-szukcinát intermedierhez.
A szukcinát-észter kezdeti szintéziséhez azt találták, hogy az analóg tiokarbonát vegyület reakcióba lépett a szulfuril-kloriddal, hogy megkapja a kívánt észtert. Az észter hozamának optimalizálása és a melléktermék minimalizálása érdekében a ReactIR-t alkalmazták. Az in situ FTIR kimutatta, hogy amikor a tiokarbonát vegyület és a szulfuril-klorid reakcióba lépett, egy köztes kloroformiát vegyület képződött, amelynek korlátozott hőstabilitása volt. Miután ez az intermedier kialakult és a bomlás előtt N-hidroxi-szukcinidet adtunk hozzá, majd trietil-amin adtak hozzá. A trietil-amin hozzáadása erősen exoterm volt, és a kloroformiát intermedier kívánt szukcinát-észterré alakult át.