Ez az élelmiszergyártóknak és -termelőknek szóló útmutató azt vizsgálja, hogyan lehet maximalizálni a termelékenységet és a márka védelmét. Kitér rá, miként lehet azonosítani a termékekben azokat a jellemzőket, amelyek utánozhatják a fémszennyezést – ezt gyakran „termékhatásnak” nevezik –, és amelyek hamis indítójeleket eredményezhetnek.
A termékhatás befolyását kiküszöbölve a legkisebb fémszennyeződések is azonosíthatók, a velük szennyezett termékek pedig selejtezhetők. Ez csökkenti a téves selejtezéseket is, amelyek lassítják a gyártósort, pazarolják a terméket, és végső soron csökkentik a nyereséget.
Az útmutató által érintett témakörök:
- A fémdetektor működése
- Hat tényező, amely alapjaiban befolyásolja a teljesítményt
- A fémdetektorok hatása az élelmiszer-biztonságra
- Egyszerű megelőzési stratégiák a kihívást jelentő alkalmazások kezelésére
- Fémdetektálási megoldások a téves selejtezések számának csökkentésére
A termékhatás olyan élelmiszereknél jelentkezhet, amelyeknek magas a nedvesség- és/vagy sótartalmuk („nedves” termékeknek is nevezik őket), például vörös hús, baromfi, tenger gyümölcsei, tejtermékek, pékáruk és készételek, valamint a fémezett fóliába csomagolt termékek. A fémdetektor hatékonyságát befolyásoló terméktényező továbbá a hőmérséklet, a méret és az alak, a helyzet és a tájolás, a konzisztencia, a sűrűség, valamint a csomagolóanyag.
A modern fémdetektorok képesek különbséget tenni a termékjelek és a valódi fémszennyeződések által generált jelek között. A termékhatást kezelni képes, forgalomban lévő legérzékenyebb fémdetektorok egyszerre több frekvencián üzemelnek, ezért szimultán kettős frekvenciás vagy multiszimultán frekvenciás detektoroknak nevezik őket. A Product Signal Suppression, azaz termékjel-elnyomásos technológia alkalmazásával az érzékenység maximalizálható, a téves selejtezések így gyakorlatilag teljesen kiküszöbölhetők.