Zavarosságmérők és -szenzorok

A zavarosságanalizátornak is nevezett zavarosságmérő a szuszpendált részecskék koncentrációjának mérésére szolgáló rendszer a folyamatban. A zavarosságmérőt rendszerint három fő rész alkotja: egy zavarosságszenzor, egy zavarosság-távadó és egy folyamatcsatlakozó. 

A zavarosságanalizátor által mért zavarosság azt határozza meg, hogy a folyékony közegben szuszpendált részecskék milyen mértékben szórják a fényt. A szórást a következők befolyásolják:

• A részecskék koncentrációja: A nagyobb részecskekoncentráció nagyobb szórást okoz, így a zavarosságmérő nagyobb értéket mér.
  
• A részecskék alakja és mérete: A látható fény hullámhosszának 1/10-énél kisebb részecskék szimmetrikusan szórják a fényt. Az ennél nagyobb (jellemzően a látható fény hullámhosszánál nagyobb átmérőjű) részecskék aszimmetrikus fényszórást okoznak. A zavarosság mérésekor ezért figyelembe kell venni a szórási szöget.
  
• A fény hullámhossza: Mint már említettük, a szórt fény intenzitása függ a részecskék méretétől. Ezenfelül a folyadékban jelen lévő színanyagok a detektornál mért fény intenzitását is csökkenthetik. Ezért zavarosságméréskor mérlegelni kell a megfelelő hullámhossz kiválasztását.
  

A fenti három pont miatt a zavarosság csak szabványosított mérési módszer használata esetén tekinthető a minták jellemző tulajdonságának. Például számos sörfőzési alkalmazásban a mérendő folyadék sárgás színű, és élesztőrészecskéket tartalmaz. Ezért minőségbiztosítás céljából a szűrő kilyukadásának ellenőrzéséhez az előre és az oldalirányba szórt fény mennyiségét kell mérni 25 és 90°-ban a fényforráshoz képest. A zavarosság- és színmonitorozási útmutatók piros (650 nm) és kék (460 nm) fényforrást is meghatároznak.