 |
A „Szárítószekrény kontra halogén nedvességmeghatározó” útmutató mindenki számára érdekes lehet, aki nedvességmeghatározási alkalmazásokban vesz részt gyógyszer-, vegy-, élelmiszer- vagy egyéb ipari területeken. Ugyanis a nedvességtartalom széles körben befolyásolja a végtermékek minőségét, eltarthatósági idejét és felhasználhatóságát.
Ez a tanulmány elmagyarázza, és gyakorlati útmutatást biztosít azzal kapcsolatban, hogy a halogén nedvességmeghatározás hogyan pótolhatja a szárítószekrényes módszer szárítási veszteségét (LOD) az elemzés felgyorsítása és egyszerűsítése érdekében.
A nedvességmeghatározás során a szárítási veszteség technikáinak alkalmazásakor gyakori kérdés:
„Lecserélhető-e a szárítószekrényes módszer gyors halogén nedvességmeghatározásra?”
A rövid válasz: igen, feltéve hogy a két módszer által kapott eredmények hasonlóak. Ez azt jelenti, hogy bizonyítani kell, hogy az eredmények bizonyos tűréshatárokon belül egyenértékűek, ami viszont már nem annyira triviális kérdés.
Ez a tanulmány végigvezeti a folyamaton az elemzőt. Kifejti a módszer kiválasztásával kapcsolatos fő kritériumokat, és gyakorlati útmutatást nyújt annak kimutatásához, hogy a két különböző módszer (szárítószekrényes és halogén nedvességmeghatározás) hogyan hoz hasonló eredményeket.
A tanulmány továbbá két alternatív és elfogadható összehasonlítási megközelítést is felvázol: az első megadott folyamatkövetelményeken (tűréshatárok), a másik pedig a kapott adatok statisztikai elemzésén alapszik.
| Szárítószekrény | Halogén nedvességmeghatározó | |
| Elv | Termogravimetria | Termogravimetria |
| Mérési módszer | Minta melegítése konvekcióval (hőáramlással). A mintát a szárítószekrényben meghatározott ideig állandó hőmérsékleten szárítják. A tömeg meghatározására szárítás előtt és után is sor kerül. A nedvességtartalmat százalékban a szárítás előtti és utáni tömeg különbségéből állapítják meg. | Minta melegítése halogén fűtőegységből származó infravörös sugárzás elnyelésével. A tömeg folyamatos meghatározása a szárítási folyamat során. A nedvességtartalmat százalékban a szárítás előtti és utáni tömeg különbségéből állapítják meg. |
| Előnyök | •Gyakran hivatkoznak valamilyen eljárásra (történeti okokból ez az eljárás gyakran jogszabály részét képezi) • Egyszerre több minta is meghatározható • Nagy mintatérfogat lehetséges | • Gyors mérés (általában 5–15 perc) • Egyszerű kezelés, nincs számítás • Kompakt műszer, nincs szükség mérlegre vagy exszikkátorra • Alkalmas gyártósori (at-line) használatra |
| Hátrányok | • Nagyon hosszú (több órás) meghatározási időtartam • A víztől eltérő anyagok elpárologhatnak. • Hajlamos a hibákra a sok kezelés és a vele járó számítások miatt • Nem alkalmas gyártósori (at-line) használatra – analitikai mérlegre és exszikkátorra van szükség | • A víztől eltérő anyagok elpárologhatnak. |
