Például, ha egy adatközpont összesen 150 kW energiát fogyaszt, és az IT-berendezések 100 kW-ot fogyasztanak, akkor a PUE értéke a következő:
PUE = 150 kW/100 kW = 1,5.
Az ideális PUE érték 1,0, ami azt jelenti, hogy az épületbe belépő minden wattot közvetlenül számításra használnak fel. Az 1,0 feletti érték minden esetben olyan „rezsiköltséget” jelent, amelyet az olyan infrastruktúrára fordítanak, mint a hűtés, a világítás és az áramelosztás. Ezért a 1,5-ös PUE azt jelenti, hogy minden 1,0 kW-nyi, szerverek által felhasznált energiára további 0,5 kW jut a támogató rendszerekre. Mivel az adatközpontok rengeteg energiát fogyasztanak, a CSP-knek engedélyt kell szerezniük azok megépítéséhez. A hatóságok olyan szabályozásokat vezettek be, amelyek alacsony PUE értéket írnak elő. Egy hagyományos, léghűtéses adatközpontban a hűtés jellemzően a teljes létesítményi energia 30%-40%-át fogyasztja. Az alacsonyabb PUE elérése érdekében a CSP-k folyadékhűtésre váltanak.
Léghűtés vs. folyadékhűtés
A léghűtés ventilátorokat használ, hogy a környezeti levegőt a komponensek fölé áramoltassa. Mivel a levegő térfogati hőkapacitása alacsony, ez a megközelítés kevésbé hatékony, és gyakran 1,4–1,6 közötti PUE értékekhez vezet. Ezzel szemben a folyadékhűtés olyan folyadékokat használ, amelyek hőszállító képessége közel 3 500-szorosa a levegőének. A hő közvetlen, a chipnél történő elvonása hideglemezek segítségével kiküszöböli az energiaigényes ventilátorok és a helyiségszintű hűtés szükségességét. Ez a hatékonyságnövekedés jelentősen csökkenti a hűtési többletterhelést, lehetővé teszi a nagy szerver-sűrűséget, és akár 1,2-re vagy az alá csökkenti a PUE értékét, mérsékelve ezzel mind az energia-költségeket, mind a szén-dioxid-lábnyomot. Bár a folyadékhűtés javítja a PUE-t, új üzemeltetési és anyagkockázatokat is bevezet, amelyekhez megbízható hűtőközeg-ellenőrzés szükséges.