 |
Ez az útmutató értékes tippekkel és tanácsokkal szolgál a Karl Fischer titrálással végzett víztartalom meghatározással kapcsolatban. |
A Karl Fischer (KF) titrálás bizonyítottan a legmegfelelőbb módszer a víztartalom meghatározásához. Számos iparágban, többek között a vegyipar, az élelmiszer- és italgyártás, a polimerek és műanyagok ágazata, valamint a gyógyszeripar területén is alkalmazható. Az eredmények megbízhatósága és pontossága azonban kihívást jelenthet. A KF titrálás elvégzésének sikeréhez számos tényező is hozzájárul.
Ez az útmutató tippekkel és tanácsokkal szolgál a KF titrálás elvégzése során figyelembe veendő fontos szempontokkal, például a környezetre vonatkozó ellenőrző listával, a berendezéssel, a vegyi anyagokkal, a mintákkal, a felhasználókkal és a dokumentációval kapcsolatban.
Négy kulcsfontosságú kérdés a KF titrálásra vonatkozóan
- Mekkora a minta várható víztartalma?
- Milyen mértékben kell lemérni a mintát?
- Hogyan kerül kibocsátásra a víz a mintamátrixból?
- Milyen KF reagenseket használjak?
A mintamátrixból történő teljes vízkibocsátás rendkívül fontos
A folyadékminták vízmeghatározása általában egyértelmű folyamat – az egyetlen kihívást a minta oldhatóságának javítása jelenti, amely a víz KF oldószerbe történő teljes kibocsátása miatt szükséges. Más a helyzet, ha szilárd minták víztartalmát kell meghatároznunk. A mintamátrixból történő vízkibocsátásra szolgáló módszereket az alábbiakban foglaljuk össze:
- Feloldódás a Karl Fischer oldószerben
- A minta mechanikus összezúzása a titrálóedényben
- Kivonás a mintamátrixból egy megfelelő oldószer segítségével
- Párolgás egy, a titrátorhoz csatlakoztatott KF kemencében
A felsorolt módszerek alapján különböző mintaelőkészítési technikákat dolgoztak ki, a megfelelő technika kiválasztása pedig a titrálandó mintától függ. Útmutatónk a különböző technikákat is bemutatja.
