Collection

Rovarok vacsorára

Collection

Daniel Ambühl, svájci entomológus az ehető rovarok tenyésztését és felhasználását tanulmányozza. Projektjében Jürg Grunderrel, a Zürichi Alkalmazott Tudományok Egyetemének (ZHAW) professzorával együtt vesz részt, amiben négy különböző bogárfaj szaporításának ideális körülményeit próbálja meghatározni. Ehhez pedig a METTLER TOLEDO által kifejlesztett műszereket vesz igénybe.

 

Vajon mit fogunk enni a jövőben? A népesség növekedése és az éghajlatváltozás világszerte komoly kihívást jelent az élelmiszer-ellátás szempontjából. A svéd entomológus, Daniel Ambühl meggyőződése, hogy a jövőben a rovarok is az étrendünk részét fogják képezni. Jürg Grunderrel, a Zürichi Alkalmazott Tudományok Egyetemének (ZHAW) professzorával együtt indította el „Food from Wood” (Fából élelem) néven ismert projektjét. A kezdeményezés célja a fával táplálkozó ehető rovarok tenyésztése.

„Ötletünk alapja, hogy nem az alapvető élelmiszerekből, például szójából vagy gabonából állítunk elő kiváló minőségű állati fehérjét, hanem fahulladék felhasználásával, így beszerzés alkalmával nem kell az embereknek szánt élelmiszer piacán versenyeznünk” – magyarázza Daniel Ambühl. Ambühl és Grunder 2013-ban kezdte alaposan körüljárni ezt az elképzelést. A laboratóriumukban fahulladékkal táplálják négy különböző bogárfaj lárváit. Először is fermentálják a fát, majd annak darabkáit beleforgatják a bogárlárvák életfeltételeit biztosító talajrétegbe. A táptalajjal feltöltött nagy dobozokban a lárvák addig fejlődnek, amíg elérik a kívánt méretet. „A lárvák nem sokkal bebábozódásuk* előtt válnak ehetővé”, folytatja magyarázatát Daniel Ambühl. Ebben a fejlődési állapotban a rovarok emésztőszervei üresek, azaz nem tartalmaznak emberek által emészthetetlen fát.


 


 

Daniel Ambühl a METTLER TOLEDO nedvességmeghatározójával győződik meg arról, hogy a fadarabkákkal vegyített talajréteg nedvességtartalma optimális.

„Kísérleteink szempontjából rendkívül fontos, hogy tisztában legyünk a pontos nedvességtartalommal” – fejti ki Ambühl. „Bár a lárvák nagyon is kedvelik a nyirkos környezetet, a talajréteg nem lehet túl nedves, hogy fel tudják azt dolgozni.”

A nedvességmérő lehetővé teszi a kutató számára, hogy gyorsan, könnyedén megállapítsa a talajréteg nedvességtartalmát, így képes annak optimális szintjét biztosítani. Ezenkívül a METTLER TOLEDO egyik mérlegével végzik a lárvák tömegmérését azok különböző fejlődési szakaszaiban. Mindkét berendezés segít a projekt sikeres végrehajtásában.


 

Kedvezőbb szén-dioxid-lábnyom

A szaporítási körülmények tanulmányozásán kívül a két tudós igyekszik azt is bebizonyítani, hogy a lárvák alkalmasak élelemforrásnak. Bár a rovarok fogyasztása megszokottnak számít a világ egyes régióiban, Ambühl felfedezte, hogy a nyugati világban egyeseknek még mindig vannak fenntartásaik az elgondolással kapcsolatban. Ennek ellenére szilárdan hisz benne, hogy az étkezési szokások idővel meg fognak változni. Ezt a véleményét egy jelentés is alátámasztja, amelyet az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) adott ki. A FAO kihangsúlyozza a rovarok fontosságát, hiszen a népesség gyors növekedésével összefüggésben a fehérje fenntartható forrását látja benne. A szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztéssel foglalkozó gazdaságokkal szemben a rovarok szaporítása nem csupán kevesebb helyet igényel, de a rovargazdaságok ökológiai lábnyoma is kisebb, hiszen ugyanolyan mennyiségű protein előállításához a rovarok a hagyományos állatállománynál kevesebb takarmányt igényelnek. Ráadásul kisebb mennyiségben termelnek káros üvegházhatású gázokat.

„Tisztában vagyunk vele, hogy mindezek ellenére hosszú út áll előttünk, amíg bebizonyosodik: lárváink alkalmasak élelemforrásnak” – számolt be Daniel Ambühl. Alternatív hasznosítási lehetőségként a kutatócsapat el tudja képzelni azt is, hogy csirkék vagy halak etetését biztosító takarmányként találhatnak új célcsoportot rovarjaik számára. Ambühl azonban elsődlegesen arra kívánja kutatását felhasználni, hogy hozzájáruljon a világ egyre növekvő népességének élelmezéséhez.

* A bebábozódás egyes rovarok átalakulásának folyamata, amellyel a fejletlen állapotból kifejletté válnak.