„Az AgroVet-Strickhof kutatásának központi része az Anyagcsere Központ”, magyarázta Sergej Amelchanka, a kutatás egyik koordinátora. A farm létrejöttét, amely 2017-ben nyitotta meg kapuit, Zürich tartománya, a zürichi Szövetségi Műszaki Főiskola (ETH Zurich) és Zürichi Egyetem támogatta. A cél az oktatás és a kutatás azon területének támogatása, amely közvetlen kapcsolatban van a mezőgazdasági tevékenységekkel, hogy választ találjanak a jövőt érintő fontosabb kérdésekre, kifejezett hangsúlyt fektetve az éghajlat-változásra és a világ népességének élelmiszerrel való ellátására. Az új központban a szakértők közelebbről is megvizsgálják az állatok metabolizmusát, és olyan szempontokat figyelnek meg, mint például a metánkibocsátás vagy azt, hogyan befolyásolja a takarmány összetétele a tej minőségét. A külön begyűjtött ürülék és vizelet vizsgálatával és a megtermelt tej feljegyzésével határozott következtetések vonhatók le minden egyes állat takarmányhasznosítására vonatkozóan. „Képesek voltunk meghatározni, hogy milyen anyagokat vesznek magukhoz és bocsájtanak ki magukból az állatok”, mondta összegzésül Dr. Amelchanka.
 |
Hogyan befolyásolja a takarmánybevitel egy szarvasmarha metánkibocsátását? Az AgroVet-Strickhof, egy mezőgazdasági kutatóközpont Zürichben, kimondottan ezzel és hasonló problémákkal foglalkozik. A METTLER TOLEDO mérlegplatformjaival mérik és dokumentálják a tehenek takarmánybevitelére vonatkozó adatokat.
Marilyn nyugodtan eszi helyén az elé rakott takarmányt. Ő az egyik tehén abból a hétből, amelyeket az AgroVet-Strickhof Anyagcsere Központjának istállójában megfigyelés alatt tartanak egy kutatási projekt keretében. A projekt célja, hogy kiderítsék, a tejelő tehenek metánkibocsátása genetikailag meghatározott-e.
A kutatásban részt vevő svájci barna marhák Svájc keleti és középső részén lévő farmokról származnak. Miután elfoglalták a helyüket Strickhofnál, a tehenek kb. 8 napot töltöttek az Anyagcsere Központ tudományos célzattal kialakított istállójában. Ezt követően Marylin és társai még további két napot töltött el egy ún. respirációs kamrában. Itt az állatok gázcseréjét – azaz a belélegzett oxigén, a kibocsátott széndioxid és metángáz mennyiségét – mérték. A mérések végeztével a tehenek visszatérhettek a farmjukra.
Ipari mérlegek a tehénistállóban
Az anyagcsere vizsgálatára szolgáló istállóban 24 tehénnek volt hely. Annak érdekében, hogy mindegyik állat ugyanannyi alaptakarmányt kapjon, a központ munkatársai a METTLER TOLEDO egyik megoldását választották. Az etetőjászolok elejére PFA575 padlómérleget telepítettek. A tehenek közvetlenül a mérlegplatformról ették a takarmányt. Sergej Amelchanka megerősítette, hogy az istállóban sokkal könnyebbé vált annak köszönhetően a munka, hogy a csapat tagjai minden egyes állatnál le tudják mérni a takarmány mennyiségét. „Ha az istállóban csak egyetlen egy nagy mérleg lenne, a takarmányt először ott kellene lemérni, majd utána lehetne az etetőkhöz vinni. Mérlegplatformokkal ez azonban sokkal kevesebb energiába kerül. Így a megmaradt takarmányt sem kell összeszednünk és újra lemérnünk a mérlegen. Ehelyett azonnal láthatjuk, hogy a tehén mennyi takarmányt hagyott meg.”
Egy felnőtt tehén átlagosan 36 kilogramm alaptakarmányt eszik meg naponta. A központnak kifejlesztett szoftver nemcsak azt képes megmutatni, hogy mennyit esznek a tehenek, hanem azt is, hogy milyen ütemben fogyasztják el a takarmány – és képes vizuálisan is megjeleníteni az adatokat. Az istállóban telepített 4 terminál azonnal kijelzi a kutatóknak és a gondozóknak, hogy a tehenek mennyit ettek. Az adatok pedig egy szomszédos helyiségben számítógépen összehasonlíthatóak.
Kutatási kérdések a jövőre vonatkozóan
Az Anyagcsere Központ 2017 decemberi indulása óta két kutatási projektet indított el. Ez a szám az év során rohamosan növekedni fog. A központ nem csak Zürich tartománya, az ETH Zürich és a Zürichi Egyetem számára érhető el takarmánnyal kapcsolatos kutatásokhoz, hanem bármilyen más intézet vagy vállalat számára is.
