Szita elemzés

Digitalizálja és automatizálja a szemcseméret-elosztási munkafolyamatok meghatározását

A szitaelemzés vagy a gradációs vizsgálat fontos módszer a szemcsés anyag szemcseméret-eloszlásának felmérésére. A szemcseméret befolyásolja az anyag tulajdonságait, például az áramlási és szállítási viselkedést (ömlesztett anyagok esetében), a reakcióképességet, a koptatóképességet, az oldhatóságot, az extrakciós és reakciós viselkedést, az ízt, az összenyomhatóságot és még sok mást. A szemcseméret meghatározása ezért elengedhetetlen számos iparágban, például az élelmiszeriparban, az építőiparban, a műanyagiparban, a kozmetikumokban és a gyógyszeriparban a folyamattechnika optimalizálása és a végtermékek minőségének és biztonságának biztosítása érdekében.

A szemcseméret-eloszlás mérésére különböző módszerek és eljárások alkalmazhatók, a minta anyagától, a várható részecskemérettől és a vizsgálat terjedelmétől függően. Ezek közé tartozik a közvetlen képelemzés, akár statikus (SIA), akár dinamikus (DIA), statikus fényszórás (SLS), más néven lézerdiffrakció (LD), dinamikus fényszórás (DLS) és szitaelemzés. A szitaelemzés a hagyományos és leggyakrabban használt módszer a részecskeméret-eloszlás mérésére.

Miért fontos a szitamérés?

A szitaelemzés előnyei közé tartozik, hogy könnyen használható, minimális beruházási költségeket igényel, viszonylag rövid idő alatt pontos és reprodukálható eredményeket kínál, és képes a szemcseméret-frakciók szétválasztására. A szitaelemzési eljárás differenciális szitaméréssel fárasztó és hibalehetőségekkel teli folyamat. A pontos mérleg használata a kényelmes funkciókkal és a digitális adatkezeléssel gyorsan megtérülhet.

Szeretné egyszerűsíteni és automatizálni a szitaelemzési munkafolyamatot?

Hogyan kell elvégezni a szitaelemzést? Tipikus eljárás és tudnivalók

A szitaelemzés kihívásai és megoldásai

További tartalom felfedezése

Útmutató az egyensúly tisztításához: 8 egyszerű lépés a tiszta egyensúlyhoz

Útmutató az egyensúly tisztításához: 8 egyszerű lépés

Referencia dolgozat arról, hogyan tisztítsuk meg a laboratóriumi egyensúlyt és hogyan tartsuk tisztán

Megfelelő mérés laboratóriumi mérlegekkel

Megfelelő mérés laboratóriumi mérlegekkel

Irányelvek a mérési technikáról, mintákról és külső hatásokról a pontos mérlegelési eredmények biztosításához

Gyakran ismételt kérdések

Mekkora a szitaelemzéshez ajánlott mintaméret?

A szitaelemzési kísérletekben gyakran hajlamosak túl nagy mintákat használni, mivel feltételezik, hogy ez pontosabbá teszi a vizsgálati eredményeket. Ez azonban veszélyezteti az eredmény pontosságát, mivel minden egyes részecskének nincs lehetősége arra, hogy megjelenjen a tesztszita felületén. Általában 25–100 g-os minta ajánlott. Létezik egy eljárás a megfelelő mintaméret meghatározására, mintaosztó segítségével a mintát különböző súlyokra (25 g, 50 g, 100 g, 200 g) csökkentve, és a mintákat a különböző súlytartományokban tesztelve. Ha az 50 g-os mintával végzett vizsgálat megközelítőleg ugyanakkora százalékos arányt mutat a finom szitán, mint egy 25 g-os minta, míg egy 100 g-os minta sokkal alacsonyabb százalékos áthaladási arányt mutat, ez azt jelzi, hogy az 50 g-os minta a megfelelő mintaméret.

Mi a különbség a szitaátmérők között az ASTM szabványokban vs. ISO/BS szabványokban?

Az ASTM szabványokban a szitaátmérőt hüvelykben, míg a millimétert az ISO/BS szabványokban használják. Van egy kis különbség a 8 hüvelyk és 200 mm, illetve a 12 hüvelyk és a 300 mm átmérő között. A valóságban 8 hüvelyk 203 mm-nek, 12 hüvelyk pedig 305 mm-nek felel meg. Ezért a 8 hüvelyk és 200 mm átmérőjű tesztsziták nem ágyazhatók be, sem a 12 hüvelyk és 300 mm átmérőjű tesztsziták.

Mi a különbség a szembőségszámok és a huzaltávolság között az ASTM szabványokban vs. ISO/BS szabványokban?

A hálószám a vezetékek hüvelykenkénti számát jelenti (25,4 mm). A szőtt drótszitákat szemszám vagy huzaltávolság szerint értékesítik. Az ASTM amerikai szabványok szemszámokat, míg az ISO/BS nemzetközi és a brit szabványok általában huzaltávolságot használnak.

Hogyan befolyásolja a laboratóriumi levegő páratartalma a szitaelemzést?

Nagyon száraz körülmények között a finom porok erős elektrosztatikus töltéssel tapadhatnak mind a szita összetevőihez, mind egymáshoz. Ideális esetben a relatív páratartalomnak (% relatív páratartalom) 45% és 60% között kell lennie. 

Milyen előnyei vannak a szitaelemzésnek az alternatív technikákkal, például a képelemzési módszerekkel szemben?

A szitaelemzés előnyei közé tartozik az alacsony beruházási költségek, a könnyű kezelhetőség, a precíz és reprodukálható eredmények viszonylag rövid idő alatt, valamint a részecskeméret-frakciók szétválasztásának képessége. Ezért ezt a módszert általában a lézerfényt vagy képfeldolgozást használó módszerek helyett használják.

Mik a szitaelemzés korlátai?

Az egyik korlátozás a rendelkezésre álló méretfrakciók száma, ami korlátozza a felbontást. Egy szabványos szitaköteg legfeljebb 8 szitaból áll, ami azt jelenti, hogy a szemcseméret-eloszlás mindössze 8 adatponton alapul. További korlátok, hogy ez a technika csak száraz részecskékkel működik, a mérés minimális határa 50 μm, és a módszer meglehetősen időigényes lehet.

Szeretnék...
Need assistance?
Our team is here to achieve your goals. Speak with our experts.