Az emberi mulasztás kockázatot jelent a biztonságra - METTLER TOLEDO

Az emberi mulasztás kockázatot jelent a biztonságra

Robbanásveszélyes környezetekben bekövetkezett balesetek fő okozója az emberi mulasztás, amely a kezelők hiányos tudására és képzetlenségére vagy gondatlanságára vezethető vissza. Íme az az 5 probléma, amelyekkel az auditorok a robbanásveszélyes környezetekben végzett helyszíni vizsgálat során rendszeresen szembesülnek.


 

Robbanásvédelem
Robbanásvédelem
Az emberi mulasztás kockázatot jelent a biztonságra
Robbanásvédelem

Az 5 probléma, amelyek robbanásveszélyes környezetben előfordulnak:

  1. Nyomásálló (Ex d) tokozattal rendelkező berendezések hiányos vagy elmaradt karbantartása.A korrózió következtében – legfőképpen külső helyszínen használt berendezés esetén – az EX d védelem a telepítés utáni 2. vagy 3. évben megszűnik.
  2. Helytelenül telepített Ex d kábeltömszelencék. Még abban az esetben is, ha a megfelelő kábel és kábeltömszelence került kiválasztásra, a telepítési útmutató előírásait gyakran nem követik megfelelően. Ennek eredményeképpen robbanás esetén a lángok továbbterjednek az EX d dobozba.
  3. Helytelenül telepített gyújtószikramentes védelemmel (Ex i) ellátott áramkörök.Az áramkörök megfelelő tervezése esetén is előfordul, hogy telepítés közben ezeket az áramköröket nem különítik el megfelelően a nem Ex i áramköröktől. A megfelelő földelést tehát gyakran elhanyagolják. Az áramkörök robbanásbiztossága ilyenkor nem garantált.
  4. Víz hatol be a fokozott biztonságú védelemmel (Ex e) ellátott tokozatokba. A víz behatolása befolyásolja az Ex e távolságot, ezen felül rövidzárlatot okozhat, ami szikrázáshoz és akár tűzhöz is vezethet. A víz jelenlétét gyakran a túl magas (IP65, IP66) IP védelem okozza, mivel a tokozaton belüli hőmérsékleti változás (pl. nappal/éjszaka) vízlecsapódáshoz vezethet.
  5. A környezeti feltételek figyelmen kívül hagyása. Ez a probléma általában a többire is befolyással van. Az Ex telepítés nem megfelelő tervezése és az optimálisnál rosszabb felszerelés kiválasztása legfőképpen akkor okoz gondot, hogyha az alkalmazandó környezeti feltételeket figyelmen kívül hagyják.


Mindent egybevetve elmondható, hogy a robbanásveszélyes környezetekben tapasztalható problémák nagy része a nem megfelelő minőségellenőrzésre vezethető vissza. Ha a robbanásveszélyes környezetekben használt berendezések kezelői megfelelő képzésben részesülnének, sok probléma megelőzhető lenne. A gyújtószikramentes kivitelű készülékek – ha megfelelően telepítették őket – működésük és karbantartásuk során kevesebb kockázatot jelentenek más védelemmel ellátott berendezésekkel szemben.