Miért olyan fontos a mérlegek kalibrálása?

1. Mi az a kalibrálás és miért van rá szükségem?

A kérdés második feléből adódik még egy kérdés: „Miért akarna egyáltalán tömeget mérni, ha a mérlege nincs is kalibrálva?” A mérleg vagy mérőeszköz kalibrálása létfontosságú a pontos tömegmérési eredmények eléréséhez. Ennek a fontos szervizelésnek az elmulasztása a mérést találgatássá degradálja. Más szóval kalibrálatlan mérleggel vagy tömegmérő eszközzel dolgozni gondatlanság. A mérlegek és tömegmérő eszközök pontossága idővel egyre megbízhatatlanabb lesz. Ez a rendszeres használatból adódó normális kopás, és külső tényezők, mint például a mechanikai rázkódások vagy a veszélyes környezet következménye. Ez viszonylag gyors amortizációhoz vagy minőségromláshoz vezethet hosszú távon. Az időszakosan beütemezett mérlegkalibrálás gyakori rutinteszteléssel kombinálva nagyban megnöveli a mérlege vagy tömegmérő eszköze élettartamát és mérési pontosságát.

De mi is az a kalibrálás? Egyszerűen kifejezve a kalibrálás egy mennyiségi összehasonlítás. A mérleg vagy tömegmérő eszköz eredménykijelzésének ellenőrzésére egy referenciasúlyt tesznek a serpenyőbe. A hibát a mért érték (az eredménykijelzés) és a valós érték (a referenciasúly) különbségeként határozzák meg. Azt a kérdést, hogy ez a hiba hihető-e vagy sem, alább vázoljuk. A mérlegkalibrálás végén egy kalibrálási bizonyítvány készül, amely tartalmazza a mérleg vagy tömegmérő eszköz eredménykijelzése és referenciasúly összehasonlítását. Az alkalmazott tűréshatároktól függően egy megfelelt/nem felelt meg felirat jelenik meg.

2. Mik a mérlegkalibráció előnyei?

Egy felhatalmazott gyártó által végzett kalibrálás a következő előnyökkel jár:

• Költségmegtakarítás. A kalibrált berendezések megalapozott döntéshozatalt eredményeznek, ami a pazarlás, a plusz munka és a termékvisszahívás elkerülésével jár.
• Megbízható mérések. A kalibrált berendezések használata biztosítja, hogy az egyik helyen mért eredmény kompatibilis lesz egy másik helyen mérttel. A folyamat során bármely mérleggel mért eredmény pontos és megbízható lesz, csakúgy mint a végtermék.
• Megfelelőség. A kalibrálás megkönnyíti a gördülékeny belső és külső auditálásnak való megfelelést.
• Elöregedő alkatrészek detektálása. Minden berendezés idővel megöregszik, és a kritikus alkatrészeknek rengeteg mechanikai hatást, illetve kopást kell elviselniük. Az elállítódást nem lehet mindig kiküszöbölni, de időszakos kalibrálással detektálni lehet.
• A folyamat és profit javítása. A kalibrálási eredmények értelmezése a meghatározott tűréshatárok tükrében javítja a folyamatokat, és végső soron a profitot is növeli.

3. Milyen gyakran kell kalibrálnom a mérlegemet, és milyen kockázattal jár a kalibrálás elmulasztása?

A kalibrálási bizonyítványon megtalálható, hogy mikor végezték a kalibrálást. Gyakran a felelős személy azt feltételezi, hogy a kalibrálás egy évig érvényes. Ez ahhoz a helytelen következtetéshez vezet, hogy az egy éves kalibrációs intervallum elegendő.

Ideális esetben az intervallumokat egy kockázatalapú módszerrel határozzák meg, amely az alábbi kérdéseken alapulhat: mi az esélye, hogy valami elromlik, és ez milyen súlyos következménnyel jár? A súlyos következmény és a nagy valószínűség magas kockázatnak felel meg, amely rövidebb kalibrációs intervallumot igényel. A kevésbé súlyos következmény és az alacsony valószínűség pedig alacsony kockázattal jár, így a kalibrációs intervallum meghosszabbítható.

A kalibrálásról való lemondás magas kockázatú stratégia. A kalibrálatlan mérlegek és tömegmérő eszközök rejtett költségei és kockázatai sokkal magasabbak lehetnek, mint a kalibrálás költsége. A kalibrálatlan berendezések az alábbi gyártási problémákhoz vezethetnek:

• be nem tervezett leállás;
• romló termékminőség;
• folyamatbeli és auditálási problémák;
• a termék újramunkálása és termékvisszahívás.

A környezeti változások észre nem vett elállítódáshoz vagy véletlenszerű hibákhoz is vezethetnek, ami rontja a teljesítményt. Az időszakosan beütemezett kalibrálás rutinteszteléssel együtt (lásd alább) a legjobb módja a kalibrálással kapcsolatos kockázat csökkentésének.
 

4. Milyen tűréshatárok alkalmazhatóak a mérlegek kalibrálásánál?

A tűréshatárok azt határozzák meg, hogy a mérlegek vagy a tömegmérő eszközök az adott folyamatkövetelményekbe „még beleférnek-e”. A tűréshatárok megadják, hogy a kritériumok alapján a műszer megfelelt/nem felelt meg. A megadott tűréshatárok különféle forrásokból származhatnak, például mérésügyi hivatal, gyártóktól vagy a magától a folyamattól.

A jogilag elfogadott tűréshatárok a fogyasztókat védik, de nem veszik figyelembe a gyártók különleges követelményeit. A mérőműszereken alkalmazott folyamatok tűréshatárainak optimalizálása nagy hatással van a folyamatok nyereségességére.

5. Van különbség a kalibrálás és a beállítás (pontosítás) között?

Igen, van egy fontos különbség. Sajnos a „kalibrálás” és a „beállítás” kifejezéseket gyakran összekeverik.

Kalibrálás

A Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal (BIPM) és a Metrológiai útmutatók közös bizottsága (JCGM) készített egy hasznos kelléket a tömegmérési kifejezések szabványosításának segítségére, amelynek neve: Nemzetközi metrológiai értelmező szótár (VIM). Ebben a 2.39 pont úgy határozza meg kalibrálást, mint a mérleg működésének egy aspektusát:

„Olyan művelet, amely első lépésben meghatározott körülmények között megállapítja a mérési szabványok mérési pontatlansággal kiegészített mennyiségi értékei és az ehhez tartozó és mérési pontatlansággal kiegészített kijelzett mérési értékek közötti összefüggést, majd második lépésben ez alapján felállít egy olyan összefüggést, amivel a kijelzett értékből kinyerhető a mérési eredmény.”

Más szóval a mérleget vagy tömegmérő eszközt azért kalibrálják, hogy megértsék és dokumentálják a viselkedését. A fenti meghatározásból az is világosan kiderül, hogy a mérési bizonytalanság levezetése a kalibráció szerves része. A mérleg kalibrálása mérési bizonytalanság nélkül nem teljes, és legjobb esetben is csak találgatássá válik a művelet.

Beállítás (pontosítás)

Míg a kalibrálás megállapítja, hogy a mérleg vagy tömegmérő eszköz hogyan viselkedik, a beállítás megváltoztatja ezt a viselkedést. A beállítás VIM szerinti meghatározása a következő:

„A mérőrendszeren végzett olyan műveletek összessége, amelyek eredményeképpen a mérőrendszer azokat az előírt mennyiségi értékeket jelzi ki, amelyek az adott mérendő mennyiségnek megfelelnek.”

Tehát a mérleg vagy mérőműszer beállítása azt jelenti, hogy az értékkijelzését úgy módosítjuk, hogy az minél jobban megfeleljen az alkalmazott szabvány szerinti mennyiségi értéknek.