A hőmérsékleti tulajdonságok megismerése
Guide

A hőmérsékleti tulajdonságok megismerése

Guide

Rövid útmutató az olvadáspont, forráspont, felhősödési pont, cseppenéspont és egyéb tulajdonságok meghatározásához

hőmérsékleti tulajdonságok
hőmérsékleti tulajdonságok

Az anyagok vagy vegyületek minőségének meghatározásához vagy felméréséhez azok kémiai és fizikai tulajdonságait, például hőmérsékleti tulajdonságait is tanulmányozhatjuk. Útmutatónkban szeretnénk megosztani Önnel azokat az ismereteket, amelyeket a METTLER TOLEDO az elmúlt 50 év alatt szerzett. Bemutatjuk a vonatkozó technikákat, az alábbi fizikai jellemzőkhöz kapcsolódó standardokat, valamint tippekkel és tanácsokkal is szolgálunk az assay-minták előkészítéséhez:

  • Olvadáspont
  • Forráspont
  • Felhősödési pont
  • Csúszáspont
  • Cseppenéspont
  • Lágyuláspont

Ha többet szeretne megtudni az itt bemutatott technikák speciális alkalmazásáról, kérjük, látogasson el alkalmazáskönyvtárunkba.

 

Töltse le „A hőmérsékleti tulajdonságok megismerése” című útmutatót, melyben alaposabban utánaolvashat a hőmérsékleti tulajdonságok meghatározásának.

Olvadáspont

Az olvadáspont az a hőmérséklet, amelyen a szilárd (1) halmazállapot folyékonnyá (3) alakul (lásd 1. ábra), egyben az anyag tisztaságára is utal: a tiszta anyagok olvadáspontja általában 1–2 °C pontossággal meghatározható, míg a szennyeződésektől ez az intervallum tágabbá válik. Az olvadáspontből következtethetünk az anyag minőségére, de gyakran használják emellett jellemzésre és azonosításra is.

Kristályos anyagok olvadási folyamata
Kristályos anyagok olvadási folyamata

Töltse le az útmutatót, ha többet szeretne megtudni az olvadáspontmérések alapelveiről, illetve a mintaelőkészítéssel kapcsolatos tippekről és tanácsokról.

Forráspont

A vegyi anyagok forráspontja az a hőmérséklet, amelyen normál körülmények között a folyadék gáz halmazállapotúvá alakul. Ez a tulajdonság az anyagtól függ, és meghatározza annak fajtáját és tisztaságát. Gyakran használjuk az optimális folyamathőmérséklet kiválasztásához – például az ideális tárolási körülmények meghatározásakor. A fenti tulajdonságok ismerete az Anyagbiztonsági adatlapokhoz (MSDS) is elengedhetetlen.

 

Töltse le az útmutatót, ha többet szeretne megtudni a forráspontmérések alapelveiről, illetve a mintaelőkészítéssel kapcsolatos tippekről és tanácsokról.

Felhősödési pont

Az anyag felhősödési pontja az a hőmérsékleti érték, amely alatt vagy felett a minta zavarossá válik. Általában a felületaktív anyagok előállításának minőség-ellenőrzésénél vizsgálják, illetve az emulziók, diszperziók stb. felhasználásánal van jelentősége. A felhősödési pont mérési protokollja általában a vonatkozó felületaktív anyagból 1%-os vizes oldat készítését írja elő.Vegyük például a legáltalánosabb, az ipari folyamatokban használatos, nem ionos felületaktív anyagokat, az alkil-etoxilátokat: ezeknek az anyagoknak nagyban befolyásolja az oldhatóságát a hőmérséklet, az emelkedésével az oldhatóság fokozatosan csökken, a felhősödési pont pedig azt a hőmérsékletet jelzi, amelyet elérve az anyag telítődik, zavarossá válik.

 

Töltse le az útmutatót, ha többet szeretne megtudni a felhősödésipont-mérések alapelveiről, illetve a mintaelőkészítéssel kapcsolatos tippekről és tanácsokról.

Csúszáspont

A csúszáspont a zsírok, olajok és viaszok jellemzője, illetve ide tartozik minden egyéb olyan szilárd halmazállapotú anyag, amely nem rendelkezik meghatározott, élesen körülhatárolható olvadásponttal. A nyitott csöves vagy nyitott kapilláriscsöves olvadáspontként is ismert technikát az ISO 6321 részletezi.

 

Töltse le az útmutatót, ha többet szeretne megtudni a csúszáspont mérésének alapelveiről, illetve a mintaelőkészítéssel kapcsolatos tippekről és tanácsokról.

Cseppenés- és lágyuláspont

Nem rendelkeznek jól meghatározható olvadásponttal a kenőcsök, a szintetikus és természetes viaszok, zsírsav-észterek, polimerek, az aszfalt és a kátrány, valamint egyéb, szintetikus vagy a természetben előforduló ipari nyersanyagok.Ezek az anyagok a hőmérséklet emelkedésével fokozatosan lágyulnak, és meglehetősen nagy hőmérséklet-intervallumban olvadnak meg. Általában a cseppenés- és lágyuláspont meghatározása az egyik legegyszerűbb módszer ezeknek az anyagonkak a jellemzésére.Az összemérhető eredményekhez standardizált tesztberendezésekre és -körülményekre, valamint megfelelő mintaelőkészítésre van szükség.

 

Töltse le az útmutatót, ha többet szeretne megtudni a cseppenés- és lágyuláspont mérésének alapelveiről, illetve a mintaelőkészítéssel kapcsolatos tippekről és tanácsokról.

Alternatív mérési módszerek

Számos más paraméterhez hasonlóan a legtöbb hőmérsékleti tulajdonságot manuálisan is megmérhetjük, ha a mintát egy folyékony, vizet, olajat vagy más médiumot tartalmazó fürdőben melegítjük.A manuális módszerek folyamatos vizuális nyomon követést igényelnek, amely fárasztó lehet, mivel a vizsgálatot végző személy teljes, folyamatos figyelmét igényli.

 

Töltse le az útmutatót – itt további információkat, tippeket és tanácsokat talál.