Az ISO 9001:2015 szabvány a tömegmérő készülékek vonatkozásában
Kockázatkezelés és minőség az ISO legfrissebb változata szerintA tanulmány célja:
- Az átdolgozott ISO 9001:2015 szabvány módosításainak magyarázata.
- A módosítások tömegmérő készülékekre és tömegmérési folyamatokra gyakorolt hatásának áttekintése.
- A kockázatalapú folyamatszemléletnek való megfeleléssel kapcsolatos útmutatások és javaslatok közlése.
- A Good Weighing Practice™ (Helyes tömegmérési gyakorlat) bemutatása – tökéletes összhang az ISO 9001:2015 szabvánnyal,
amely megkönnyíti a kockázatalapú szemlélet bevezetését
a minőségbiztosítási rendszerbe.
Töltse le az „ISO 9001 és a tömegmérés” című tanulmányt
Mi az az ISO 9001?
Az ISO 9001 szabvány a minőségbiztosítási rendszerek követelményeit határozza meg. 1987 óta segít vállalatoknak és szervezeteknek növelni a hatékonyságot és javítani az ügyfelek elégedettségét. Az ISO 9001 szabvány rendszeresen frissül, hogy fenntartsa az aktualitását a jelenlegi üzleti környezetben. A jelenlegi verzió kiadásának dátuma: 2015. szeptember (ISO 9001:2015).
Az ISO 9001:2015 szabványt rugalmasságának köszönhetően különféle típusú szervezetek is használhatják: a szabvány szándékosan nem konkretizálja, hogy mik legyenek a „minőséggel” vagy az „ügyfelek igényeinek kielégítésével” kapcsolatos célkitűzések. Ehelyett azt követeli meg a szervezetektől, hogy saját maguk definiálják e célkitűzéseket, és kockázatalapú megközelítés alkalmazásával folyamatosan fejlesszék folyamataikat ezek elérése érdekében.
Segítségre van szüksége a kockázatalapú megközelítés alkalmazásával kapcsolatban?
Mit takar a „kockázatalapú megközelítés”?
A kockázatalapú megközelítéshez arra van szükség, hogy a szervezet azonosítsa, értékelje és megértse az őket körülvevő kockázatokat és lehetőségeket.Ezután elfogadható és nem elfogadható szintek szerint minősíteniük kell ezeket a kockázatokat, és meg kell tenniük a szükséges enyhítő intézkedéseket a kockázat szintjének megfelelően.Az ISO 9001:2015 kockázatalapú szemléletet és döntéshozatalt igényel.
Hogyan vonatkozik az ISO 9001 a mérőeszközökre?
A mérések, beleértve a tömegmérést, gyakran kritikus fontosságú eljárási lépések, amelyeknek jelentős hatásuk lehet a végtermék minőségére. Ezért a tömegmérési és mérőeszközöknek meg kell felelniük az ISO 9001:2015 szabványban szereplő folyamatkövetelményeknek és a kockázatalapú szemlélet megközelítésének.
Az ISO 9001:2015 szabvány mérőeszközökkel kapcsolatos követelményei a „7.1.5. Megfigyelő- és mérőforrások” című fejezetben találhatók. Ez a szakasz ezen eszközök megfelelő kiválasztását és karbantartását írja le. A rendszeresen elvégzett kalibrálások általi méréstechnikai visszakövethetőség követelményét külön bekezdés tárgyalja.
Változott-e az ISO 9001:2015 szabványban bármi a mérőeszközökkel kapcsolatban?
Bár a szöveg helyenként módosult az előző változathoz képest, a mérőeszközökre vonatkozó követelmények esetén lényeges változásról nem beszélhetünk. Azok az eljárások, amelyek a „régi” változat szerint elfogadhatóak, az új követelményeknek egyaránt megfelelnek majd.
Miben más a 2015-ös változat?
1. Magas szintű struktúra
Az ISO-9001 szabványnak új struktúrája van, és most már ugyanazt az ISO közösségen belül kidolgozott átfogó magas szintű struktúrát (High-Level-Structure, HLS) követi, mint a többi ISO-menedzsmentrendszer-szabvány. Ez következetességet biztosít, és megkönnyíti a többszörös menedzsmentrendszerek (pl. környezetvédelem, minőségbiztosítás) használatát.
2. Vezetői képességek és elkötelezettség
Az ISO 9001:2015 változat megköveteli, hogy a felső vezetés vezetői képességeket mutasson, és elkötelezett legyen a minőségbiztosítási rendszer (Quality Management System, QMS) iránt. A vezetőséget teszi felelőssé a QMS hatékonyságáért, a források elérhetővé tételéért, és a folyamatos javulás előmozdításáért. Azonban a folyamatalapú megközelítés és a kockázatalapú szemlélet alkalmazása nem kizárólag a vezetők kötelezettsége. Mindenkinek foglalkoznia kell ezekkel, és a vállalati kultúra szerves részévé kell tenni őket. Másképpen fogalmazva, a minőség vállalatszerte alkalmazott gyakorlattá válik, és nem csak a minőségbiztosítási vezető vagy a minőségbiztosítási osztály specifikus kötelezettsége lesz.
3. Folyamatalapú megközelítés
A folyamatalapú megközelítés 2000 óta az ISO 9001 szabvány fontos része, még a 2015-ös változatban is. A frissített változat a folyamatok jobb kezelésére összpontosít a tervezés – kivitelezés – ellenőrzés – végrehajtás (Plan-Do-Check-Act, PDCA) folyamatmenedzselési ciklus alapján, és ezen folyamatok rendszerként való együttműködése révén, amely átfogó hátteret biztosít a kockázatalapú szemléletben. Fontos annak felismerése, hogy nem minden folyamatnak van ugyanakkora hatása a megfelelő termék és szolgáltatás előállításában. Továbbá az új módosítások nem előírás jellegűek, hanem a gyártó dönti el, hogy a folyamatok, a kapcsolódó kockázatok, illetve az ügyfeleik magas minőség iránti elvárásai szerint végzi-e az értékelést.
4. Kockázatalapú szemlélet
Az ISO 9001:2015 egyik fő módosítása, hogy a kockázatalapú szemléletet helyezi a középpontba. Az új változat nagyobb hangsúlyt fektet erre azáltal, hogy beépíti a teljes menedzsmentrendszerbe. Az ISO 9001 korábbi változataiban egy megelőző lépésről szóló cikkely elkülönült a többitől. A cél, hogy szisztematikus megközelítés alakuljon ki a kockázatmérlegelés felé ahelyett, hogy a megelőzést a minőségbiztosítási rendszer külön elemeként kezelnék. A kockázatalapú szemléletmód a folyamatalapú megközelítés része
